magyar

Kick-Box Szövetség

A kick-box sportról

A KICK-BOX SPORT RÖVID TÖRTÉNETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

A kick-box sport gyökerei, kialakulása, szervezete

A kick-box sport az 1970-es évek elején-közepén alakult ki az Egyesült Államokban, majd került át Nyugat-Európába. Az alapítók között mindenekelőtt az amerikai Mike Andersont és a német Georg Brücknert kell megemlíteni. Az első időkben olyan ikonikus, egykori karate harcosok voltak a sportág arcai, mint az amerikai Bill „Superfoot” Wallace, Joe Lewis, Chuck Norris és Jeff Smith, valamint Európában Dominique Valera.

Az alapítók egyik fő célja az volt, hogy az ütéseket és rúgásokat használó, elsősorban távol-keleti eredetű tradicionális harcművészetek – a (japán eredetű) karate, a (kínai eredetű) kung-fu és a (koreai eredetű) taekwon-do – mozgásanyagát továbbfejlesztve, illetve azokat ötvözve a box technikákkal, egy önálló küzdősportot hozzanak létre. A kick-box sport sohasem tagadta a tradicionális gyökereit, de önmagát mégsem harcművészetként, hanem egy modern, kifejezetten versenycentrikus küzdősportként határozta meg.

A kick-box sport világszövetségét 1976-ban Berlinben (az akkori Nyugat-Berlinben) alapította meg Georg Brückner, elnevezése World All-Style Sportkarate Association (WAKO) volt. A Világszövetség és a sport neve – contact-karate vagy sportkarate – egyértelműen utalnak a kick-box egyik legfontosabb gyökerének számító karatéra.

1981-ben a Világszövetség neve WACO-ra változott (World All-Style Combat Organization), ettől kezdődően, a karatéra történő utalás az elnevezésben megszűnt. Ugyanakkor, az ebben az évben, Milánóban megrendezett WACO Világbajnokság hivatalos neve már „3. Kick-Boxing World Championship” volt. Első alkalommal, tehát itt nevezte magát a sportág „kick-box”-nak. Ez a Világbajnokság kiemelt jelentőségű volt a magyar kick-box sport életében is, mivel itt indult először a magyar kick-box válogatott hivatalosan világversenyen.

A Világszövetség kis idő múlva „visszavette” eredeti rövid nevét (a WACO helyett a WAKO-t) és egy rövid kitérő (World All-Style Kickboxing Organization) után kialakult a jelenleg is használt elnevezés (World Association of Kickboxing Organizations).

A Kick-box Világszövetség elnöke a kezdetektől Mike Anderson, majd 1987 és 2013 között az olasz Ennio Falsoni volt. A jelenlegi elnök az ír Roy Baker.

A WAKO 2006-ban teljes jogú tagja lett a Global Association of International Sports Federations-nak (GAIFS), amely elsősorban a nem olimpiai sportágakat tömörítő világszervezet, amelyet az olimpia „előszobájának” is neveznek. Majd, 12 év GAIFS tagság után, 2018. november 30-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is elismerte a WAKO-t, mint a kick-box sportot képviselő világszövetséget. A kick-box sportág 42 év elteltével, tehát hivatalosan is az Olimpiai Család tagja lett.

A kick-box sport Magyarországon

A kick-box sporttal (sportkaratéval), 1977-78 folyamán, osztrák WAKO sportolók (Peter Land, Michael Putz, Gerhard Tuschla, Horst Prelog) ismertették meg későbbi magyarországi követőiket, akik eredetileg a shotokan karatét gyakorolták a budapesti Hunyadi SE-ben. A Hunyadi SE akkori elnöke Koncz János, elnökhelyettese Galambos Péter volt. A kick-box sport magyarországi megalapításában is alapvetően ők ketten játszottak főszerepet, azzal, hogy az elsődleges vezető Koncz János volt. A kezdetek során, valamint a későbbiekben is, meghatározó jelentőségű volt a szakág akkori titkárának, Kira Péternek a munkája.

Magyarországon a kick-box sport szervezete hivatalosan 1979-ben alakult meg, az akkori Karate Szakbizottságon belül létrehozott All-Style Sportkarate Szakág révén (ebben az időben nem önállóan, hanem a Cselgáncs Szövetségen belül létrehozott szakbizottsági formában működhetett csak a shotokan és a kyokushin karate, a tae-kwondo és az all-style sportkarate). Az All-Style Sportkarate szakág – a többi küzdősport szakággal együtt – csak évek múlva hozhatta létre önálló sportszövetségét.

A Szövetség (illetve jogelődje) első vezetője az alapítástól Koncz János, elnöke 1984-től 2015-ig pedig dr. Leyrer Richárd volt. A Magyar Kick-box Szövetség jelenlegi elnöke Galambos Péter, aki az alapítástól kezdve ellátta az alelnöki teendőket.

A Magyar Kick-box Szövetség 1981-től tagja a WAKO-nak, Magyarországon pedig a nem olimpiai sportágakat összefogó köztestületnek, a Nemzeti Versenysport Szövetségnek (NVESZ), amelynek egyben alapító tagja is.

A WAKO és az NVESZ munkájában magyar sportszakemberek és sportdiplomaták is részt vesznek: Király István, a WAKO első alelnöke, egyben a WAKO Európai szervezetének ügyvezető elnöke, Szabó Gábor a WAKO ringes, Gasparik Róbert pedig a tatamis Bírói Bizottságának a tagja. Mórádi Zsolt a WAKO Sportolói Bizottságának elnöki teendőit látja el. Magyarországon Galambos Péter az NVESZ alelnöki pozíciójában tevékenykedik.

A Magyar Kick-box Szövetség sportolói 1981 óta vesznek részt világ- illetve Európa-bajnokságokon. 1981-től 2023-ig

  • felnőtt Világbajnokságon összesen 416 érmet szereztek (Arany: 147, Ezüst: 98, Bronz: 171)
  • felnőtt Európa-bajnokságon összesen 461 érmet szereztek (A: 137, E: 118, B: 206).

 Az eddig megrendezett négy „küzdősport olimpián”, a World Combat Games-en

  • 2010-ben Pekingben, összesen 1 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérmet
  • 2013-ban Szentpéterváron, összesen 3 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmet
  • 2023-ban Rijádban, összesen 3 arany- és 1 bronzérmet

Az eddig egy alkalommal megrendezett European Games-en

 

  • 2023-ban Krakkóban, összesen 1 arany, 2 ezüst és 5 bronzérmet szereztek a magyar sportolók.

 

A 2019-ben Zágrábban lebonyolított Egyetemi és főiskolai sportolók Európa-bajnokságán, amelynek programján első alkalommal szerepelt a kick-box, a magyarok 6 arany, 2 ezüst és 2 bronzérmet szereztek.

Magyarország eddig 1985-ben (Budapest), 1993-ban (Budapest), 2005-ben (Szeged) és 2017-ben (Budapest) rendezett felnőtt Világbajnokságot, 2019-ben Utánpótlás Európa-bajnokságot (Győr).

MAGYAR KICK-BOX SPORT ELSŐI ÉS LEGJEI

A magyar kick-box sport

  • első, világbajnoki küzdelmeket vívó (1981, Milánó) válogatott sportolói a következők voltak: Ságodi Péter (63kg), Gaál Miklós (69kg), dr. Veres Attila (74 kg), Veres Gábor (79kg), Sipos László (84kg), Győrfalvi Gábor (+84 kg),
  • első nemzetközi érmét Fodor István szerezte (1984, Graz, EB),
  • első Világbajnoka Hanák Antal (1985, Budapest),
  • első Európa-bajnokai Hanák Antal, Katona Barnabás és Növényi Norbert,
  • első versenyzője, aki egy VB-n két szabályrendszerben is Világbajnok lett, Hugyetz Lajos (1993, Atlantic City),
  • első női versenyzője, aki hat egyéni világbajnoki címet szerzett, Pesuth Rita,
  • első World Combat Games aranyérmese Jároszkievicz Krisztián (2010, Peking),
  • első European Games aranyérmese Bálint Martin (2023, Krakkó),
  • első edzője, aki megkapta a Mesteredzői címet, Zrínyi Miklós,
  • első nemzetközi bírója, aki Világbajnokságon bíráskodott, Galambos Péter (1981, Milánó).

 

Az egyetemes kick-box sport rekorderei magyarok:

  • Debreczeni Dezső, a legtöbb, 7 egyéni világbajnoki címet szerző versenyző,
  • Kondár Anna és Mórádi Zsolt legtöbb világbajnoki címet szerzett versenyzők, egyaránt 10-10 világbajnoki címmel, melyek közül 6 egyéni és 4 csapat világbajnoki cím,
  • a Csepeli Szabadidősport Egyesület (KIRÁLYTEAM) a legeredményesebb klub.
A kick-box sport versenyrendszere

A kick-box sportban küzdelmi és formagyakorlat versenyszámokat rendeznek. A küzdelmi versenyszámokat hat – három tatamis és három ringes – szabályrendszerben bonyolítják le. A tatamis és ringes szabályrendszerek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy az akciók (ütések és rúgások) végrehajtásánál

  • kontrollált, félerejű végrehajtás (a pointfighting, a light-contact és a kick-light – tatamis szabályrendszerek), vagy
  • teljes erejű végrehajtás (a full-contact, a low-kick és a K-1 – ringes szabályrendszerek) engedélyezett.

A kontrollált erejű küzdelmeket egy 7×7 méteres, tatamival borított küzdőtéren, míg a teljes erejű küzdelmeket ökölvívó ringben vívják. Az érvényes találati felületek: fej elölről és oldalról (a pointfightingban a tarkó is), a test elölről a nyak és az öv között a test oldalvonaláig, a low-kick, illetve a K-1 szabályrendszerekben a comb, illetve az láb teljes felülete is. Ezek mellett engedélyezett technika a lábsöprés is.

A sportolók a küzdelmi versenyeken kötelezően védőfelszerelést viselnek: védőkesztyű (a pointfightingban nyitott kezes, a többi szabályrendszerben zárt kezes), lábvédő, sípcsontvédő, fejvédő, fogvédő, férfiaknál szuszpenzor (ágyékvédő), nőknél pedig mellvédő. A K-1 szabályrendszerű versenyeken lábvédőt nem viselnek a versenyzők.

A formagyakorlat-versenyeken saját koreográfia szerinti gyakorlatok bemutatására kerül sor, zenére, ellenfél nélkül.