Tisztelt Sporttársaim,

Nehéz szívvel tudatom veletek, ma délután váratlanul elhunyt Balázs Imre sporttársunk.

Hosszú évtizedeken keresztül volt velünk, elnökségi tagként, edzőként, bíróként, az ÁDSE klubvezetőjeként. Sokaknak ő volt „az” Imre bácsi. Mindig csendes, szerény, segítőkész sportember volt, bárkinek segített, ha kellett. Nem volt harsány, nem állt a rivaldafényben, de a háttérben sokat és eredményesen dolgozott a sportolóiért, a klubjáért és a Szövetségért. Nem volt olyan, aki „elugrik” a feladatok elől, akármilyen feladattal bíztam meg, azt mindig gyorsan, lelkiismeretesen és kellő alapossággal végezte el. Sohasem panaszkodott arra, hogy sok a munka, tette dolgát, elismerést sem várt, nem hencegett a teljesítményével, pedig lett volna oka rá.
Ki ne tudná a Szövetségben, hogy milyen precizitással működtette a szövetségi igazolási rendszert, amelyet részben ő maga alkotott meg. Vezette a ranglistákat, dokumentálta az eredményeket, végezte az eredményességi számításokat. Sokunknak ez „természetes” volt, de csak kevesen tudták, hogy mindezek mögött milyen sok fáradtságos munkaóra van. Én azon szerencsések közé számítom magam, aki együtt dolgozhatott vele, így értékelni is tudom a tevékenységének jelentőségét. Pótolhatatlan volt, most se közel, se távol nem látom azt, aki ugyanezt a munkát zokszó nélkül el tudná végezni.

Imre (bácsi), próbálom elképzelni, hogy nélküled hogyan tovább, de egyelőre nem nagyon megy. Legutóbb a múlt héten beszéltünk, mert kértem Tőled valamit, de későbbre ígérted, mivel gyengélkedtél és kezelésen voltál. Azt mondtad hívsz, ha túl vagy rajta.

Vártam, de másként alakultak a dolgok, nyugodj békében. A magyarországi kick-boxosok emlékezni fognak rád.

Budapest, 2025.04.28.

Galambos Péter
elnök